Beszámoló város látogatásról.
Közérthetően! Nem tudományos alapokon.
Tájékozódási Pontok
Piazza le Roma és Ferrovia. Ez ugyanazon híd két oldala. Tömegközlekedési csomópontok.
A P le Roma térre fut be a villamos, az összes busz, vaporettók többsége. a gerinc vasút: házak tetejénél vízszintben közlekedő libegő, ami a parkolóházakból, kikötőből, nemzetközi buszfordulóból hozza be az embereket.
Átsétálva az üveghídon, Találjuk a Ferroviát, ami lényegében a vasúti pályaudvart jelöli.
Innen indul a Grand Canal, amely – fő közlekedési – csatornán, eljutunk a San Marcohoz.
— kép Ferroviáról —
Grand Canal felett át évelő Rialto és Academia híd
— Rialto kép a vízről nézve—
Megjegyzem, szerintem, a Rialto – mint célpont önmagában nem éri meg. A hajóról nézve, mutatja meg igazi szépségét.
Viszont, ha van egy szabad esténk, akkor a San Marcoról elindulva még éppen világosban érkezzünk meg az Academia hídra. Ami, tökéletes selfi kép.
Majd a napot zárjuk le koktélokkal és táncikával a Santha Margaretián.
Azon olaszok, akik nappal énekelve beszélnek, azok éjszaka karaokézva táncolnak 🙂
Bátran csapódjunk hozzájuk – örök emlék lesz az ismeretségük.
—Kép az Academia hídról, esetleg a San Marco irányába nézve. Legyenek rajta emberek—
San Marco – A legfőbb turistalátványosság.
Itt található az Obeliszk, a Szert Márk székesegyház és a Dózse Palota.
Egyúttal, ez a vízi közlekedés másik csomópontja. Nagyon leegyszerűsítve három fő vonal találkozik: Egy ami, a P. le Romához visz, egy másik, ami a nemzetközi kikötők felé megy, E kettő mutat a szárazföld felé – ezekkel hátat fordítva már a tenger jön: A város egy zöld sziget csúcsban végződik, ahonnan már látható a Lido (strand) szigete.
— Olyan kép, amin látszik h mi van a térrel szemben: másik obeliszk és egy kis nyílt víz —
Amennyiben csak egy napod van
avagy: Első nap Velencében
Grand Canal - San Marco - Ferrovia
Piazza Le Roma térről indulunk.
Menjünk vaporettóval (vízibusszal)! Azt válasszátok ami a Grand Canal vonalát követi, tehát a Rialtó – Academia – San Marco útvonalon halad. A vízi busz belsejében nem látsz semmit. Menj a hajó orrába vagy a leghátuljába.
—Fotó, amit a hajón csináltam—
A szent Márk tér Jól felismerhető, hatalmas obeliszkjéről. Ezt elhagyva, érkezünk meg a San Marco (vagy a S. Marco – San Zaccaharia) vaporetto állomásra.
—esetleg az a kép, amit a kert feletti múzeum ablakából csináltam a nyílt víz felé nézve—
Az egész városra igaz, ha nem akarsz eltévedni, egyszerűen kövesd a turista tömeget!
A Dózse palota előtt hosszú Sorban állásra készülj. A belépőd, drágább lesz, mint a vacsorád. Csaxólok.
Mire végig lépcsőzted mind a három szintet, az alagsorban találod a mennyországot – egy zöld süti formájában.
Mellette a Szt.. Mark székesegyház. A főbb részei ingyenesek, de a teljes eleme itt is fizetős – habár, ez már nem annyira horror áron van.
—Kép a tér közepéről nézve, legyen rajta a bazilika és a palota is—
A városban, enni, inni, nyilvánosan leülni tilos.
Ha megvolt a legtöbbet fotózott tér, ittunk egy italt a Bacaro Jazz bárjaiban, akkor irány Ferrovia – gyalog.
— Kép a Bacaro melltartós plafonjáról—
Hozzunk sok pénzt!
Viszonyításképp:
Egy presszókávé kb. 4 €, egy pizza 10 eurónál kezdődik.
Ha feldolgoztuk azt az érzést, hogy itt semmi sem olcsó, akkor egy tipp: Ne egy helyen üljünk sokáig, hanem sok helyen keveset!
Ha látunk egy viszonylag, Jó ár-érték arányú étlapot, akkor együnk valamit,
majd sétáljunk egy keveset,
majd egy következő szimpatikus helyen megint pihenjünk egy keveset…
Mindig használjuk ki a vendéglátóknál elérhető mosdót!
Igyunk egy kávét,
Egy újabb helyen igyunk egy limonádét,
Pihenjünk, majd tovább…
—az amit, a tér végén levő múzeum ablakból csináltam a kék órában—
A Grand Canal vaporettóval kb. egy óra,
Dózse palota, három órás program,
Szt. Mark székesegyház sorban állással együtt megvolt egy óra alatt.
Szóval, mire vissza felé indulunk, a sétánk kezdetekor,
már jócskán ebéd után járunk .
—Olyan kép, amin szerepelnek a táblák is—
Továbbra is érvényes: A tömeget követve nagy bajunk nem lehet.
Illetve: Szem magasság felett, többnyire a környezetbe olvadva, találunk útbaigazító kő táblákat. Ezek, az írás elején említett tájékozódási pontokhoz vezetnek.
—Olyan, ami a harangtorony felé néz—
Ha szemben állunk a székes egyházzal, akkor balra induljunk el, a kis utcákban.
Lényegében, egy sétáló – bevásárló utca vezet vissza Ferroviáig – persze, velencei stílusban.
Lesz bőven fotó téma …
—Valami a vásárló utcákból—
A fej magasság felett levő táblákat és nyilakat olvasva a Piazza de Roma legyen a végcél,
de ugyanazon vonalon van a Rialto és Ferrovia is – tehát ezeket is bátran figyelembe vehetjük.
—Amin bazi nagy tömeg látszik—
Folyamatos haladás mellett, a San Marco – Ferrovia 30-40 perc séta.
Turista módban 3 órát szánjunk rá.
—Valami épületekről—
Mint mondtam, lesz bőven fotó téma. Noh és persze: rengeteg vásárlási lehetőség.
——Kép Velence sétáló utcájáról—
Velence régiója nem sokkal olcsóbb, mint maga Velence(ó) városa. Szóval,ha eddig még nem tettük meg, akkor a Piazza Le Roma környékén együnk egy pizzát.
—Kép kajáról, P.l. Rómáról—
Második,
vagy egy verő fényes nap
Lido sziget
Kiindulópont a P.l. Róma.
Használjunk vaporettót!
Célállomás: Lido szigete.
—kép, a szigetről—
Ott, kövessük a tömeget, az üzletekkel telepakolt sétállón
max. 30 perc séta
—Megvan a kép a Hungária szállodáról?—
megérkezünk a tengerpartra…
Ingyenes strand, puha homok, lagúna.
A többit képzeljétek el;-)
—lagúnás kép—
Harmadik nap: Zöldben
Giardini megálló,velencei Biancallé.
Negyedik nap: Tévedj el!
bármerre mész, élvezni fogod.
Gyalogosan, a város teljes átmérője kb két óra séta.
Szóval, ha folyamatosan egyenes mész, akkor ugyebár a szigetek szélére érsz. Ott körbenézel: egyik irányba a tenger, másik felé a szárazföld. Ha maradsz a város szélén, akkor vagy a P. le Romához, vagy a Bienálé kertekhez érsz ki.
Ami a lényeg: fél óra séta után tuti találsz egy vaporetto állomást,
ami elvisz valamely tájékozódási pontra.
Légy bátor!
Fedezd fel magadnak a várost!
Keress olyan témát és szemszöget, amit senki más!
Este, pedig jól jön egy ital a Santa Margarethián.
Ötödik nap: szigetek
Burano és Murano - Odáig sajna nem jutottam el.
Murano a világ egyik leghíresebb üveg gyára.
Mindkét sziget ugyanolyan jól kiépített a turisták számára, akár Velence belvárosa