Velencei kalandjaim során tapasztaltam hideget – meleget. Volt amikor ezeket egyszerre.
Hirtelen felindulásból szervezett sátrazás során keletkezett élményekről olvashatunk.
Két éjszaka három nap sátorban.
Szóval első nap megérkezés után megmártóztam a tóban. A napsütésnek hála a mínusz húsz fokos vizet egész tűrhetőnek éreztem. Amíg úszkáltam nem fáztam. Na az egy jó poén volt a szupermarketben vásárlóknak amikor bementem. Ritkán látni római tunikának álcázott törölközős pasasokat zöldséggel a kezükben rohangálni.
Este jó meleg volt a sátorban; de az is lehet h simán csak leizzadtam mert egész éjszaka úgy forgódtam mint egy jól nevelt ventillátor – köszönhető ez a sikító gimnazistáknak – akik végkimerülésig ovis módra kergetőztek, s amikor megkapta a fiú a lánykát akkor sipító hangon nevetgéltek, majd megpróbálták túl harsogni a rádiót.
Másnap biciklit béreltem, mellyel a fél napot át sétáltam. Ugyanis a rendelkezésre álló pár darab közül sikerült azt kiválasztanom aminek a legöregebbek voltak a gumibelsői – ezt a szerelő mondta az első defektet követően. A másodiknál már nem volt szerencsém, már félúton jártam, vissza fordulni nem volt érdemes. az út további részében tehát tologattak a két kerekűt. laza három óra séta perzselő napsütésben. Persze az ‘okosgyereknek’ melege lett ezért póló nélkül sétál. Késő délután értem vissza a kempingben;(“meglepő” mód a kölcsönzésért nem kellet fizetnem) Akkora már úgy néztem ki mint akit meg grilleztek.
s mivel az út első felében voltak a strandok, ezért bosszúból este még elmentem úszni.
Estére úgy elfáradtam, hogy még vacsorázni is elfelejtettem. Egyszerűen beájultam – hozzám képest szokatlanul korán. éjszaka felébredtem a zivatarra, megállapítottam: a sátor vízálló, viszont ezúttal hideg. Két hálózsákot vittem magammal, így nem hatott meg.
Másnap reggel kb fél óra leforgása alatt lett a felhős komor időből perzselő napsütés és én is gyorsabban ettem reggelimet, siettem is a termálfürdőre – ahol nem csak a bátrabb vállalkozók találnak nem hideg vizet. Persze a meleg vizet csak derékig bírtam, a fölött a tegnapi grill hatására már főzővíznek tűnk a termál víz. Viszont a langyos vízben jól éreztem magam. Sőt a szauna is egész kellemesnek bizonyult. Langyos víz után fáztam mint a vadászkutya, ezért szauna, majd napocska, langyos víz, szauna, napocska, ebéd, ebéd közben egy nyári zápor, ragyogó napsütésben pihenés, langyos víz, szauna, tükör, döbbenet.
oldalnézetből fehér, elöl és hátul nézetből vörös. nem rózsaszín, nem piros, vörös színű a bőröm.
A ruhától még most is folyamatos ordítás ingert érzek minden zsigeremben.
A jó idő a pancsi végéig kitartott. Gyorsasági rekordot döntöttem sátor állításban és bontásban is. Megérkezéskor siettem a strandra, távozáskor pedig viharral a nyakamban bontottam a sátrat. Fürdőből hazajövet a háta mögött loholt heves eső, a sátrat egy nem gyenge szél közepette bontottam. Az égi áldást így sem úsztam meg, bár kb öt perc hiányzott és elérek a vasútállomásra. Persze megint hirtelen jött és nagyon, az állomáson már felső ruhát kellet cserélnem – eláztam.
Újra itthon. Megint fázom, és ég a bőröm. Mind emellett bántam több a kedves emlék.
Tehát kalandos pár napot tudhatok magam mögött. hideg víz meleg víz, száraz meleg levegő, hajnali harmat, séta bringára támaszkodva, napos relax.